Kicsit több pénz marad a zsebben, de sokan nem bánnak vele tudatosan

A pénzügyi tervezés még mindig nem része a magyarok hétköznapjainak, különösen az idősebb aktív korúak vesztették el hitüket abban, hogy saját kezükbe vegyék anyagi helyzetük alakítását.

A háztartások egyharmada képes csak félretenni havonta. 

A magyar megtakarítási viszonyok rendkívül ijesztő képet mutatnak és a jövedelem növekedése döntő részben továbbra is egy szűk társadalmi csoport sajátja – ez derül ki az egyik pénzügyi cég anyavállalata megbízásából készített kilenc országra kiterjedő nemzetközi, reprezentatív kutatásából.

A háztartások egyharmada képes csak jövedelmének valamekkora részét félretenni havonta, míg a megkérdezettek 27 százaléka egyáltalán nem tud megtakarítani, ami messze a legmagasabb arány a közép-európai régióban. Minden ötödik (4,6 százalék) háztartás képes jövedelmének több mint felét megtakarítani egy hónapban, ami a vizsgált országok között a legalacsonyabb arány.

Korosztály szerint is jelentős eltérések mutatkoznak:

• a 18-34 éves korcsoportban a rendszeresen megtakarítók aránya eléri a 40-43 százalékot,
• a 35-54 éveseknél ez 32 százalék,
• a még nyugdíj előtt állók esetén (55-65 évesek) 25 százalék.
• A középkorúak (35-54 évesek) 29 százaléka semmit sem tud félretenni,
• ez az arány 40 százalékot ér el az 55 év feletti aktívak között.

Kedvező fejlemény, hogy amíg 2024-ben a válaszadók alig több mint 10 százaléka rendelkezett legalább három hónapra elegendő megtakarítással, ez az arány 2025-re 15,5 százalékra nőtt és minden ötödik (21 százalék) megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy nincs semmilyen tartaléka, ami 2022-höz képest 2 százalékpontos, 2023-hoz viszonyítva 3 százalékpontos javulás.

A kutatása szerint a férfi válaszadók 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden hónapban félre tud tenni valamennyit, szemben a nők 29 százalékos arányával.

A magyarok többsége (44 százalék) az iskolát tartja felelősnek a pénzügyi ismeretek átadásáért, míg az állam szerepét 33 százalék említette. Ezzel szemben mindössze 19 százalék tekinti saját felelősségének a pénzügyi tudatosság fejlesztését, ez az arány négy évvel korábban még 22 százalék volt.

A felmérés készítői szerint nehezen érthető a 35-44 éves korosztály alacsony öngondoskodási tudatossága, ami alig magasabb a fiatalokénál (14 százalék). A nyugdíjkorhatár közeledtével emelkedik az egyéni felelősségvállalás választása, a 45-54 éves korosztályban minden ötödik, míg az 55-65 évesek 23 százaléka nyilatkozta, hogy csak magára számíthat.

A középkorúak pénzügyi tudása valóban gyengül: a „nagyon vagy inkább magabiztos vagyok pénzügyi döntésekben” válaszadók aránya Magyarországon 6 százalékponttal 46 százalékra esett, ami a második legalacsonyabb a vizsgált országok között

A felmérés összegzéseként a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy szemléletváltás nélkül nemcsak a megtakarítási arány marad alacsony, hanem az emberek pénzügyi kiszolgáltatottsága is tartós lesz.

Fotó: PxHere